Kötvények

Mi a kötvény?

Egyszerűen fogalmazva, a kötvény egy megállapodás egy hitelfelvevő és egy hitelező között, amelynek értelmében a hitelfelvevő egy projektet finanszíroz kötvény kibocsátásával. A kötvényeket, más néven kincstárjegyeket vagy értékpapírokat, jellemzően kormányok bocsátják ki. A kötvény kibocsátója, vagy „hitelfelvevő” határozza meg a kamatlábat, amelyet aztán a befektetőnek fizetnek ki. Amikor a kötvény lejár, a befektető visszakapja eredeti befektetését.

A részvényekkel ellentétben nincs központi tőzsde a kötvények vételére és eladására. A kötvénypiac egy „tőzsdén kívüli” piac, amely sokkal nagyobb, mint a tőzsde! Fontos megjegyezni azt is, hogy kereskedőként nem közvetlenül vásárol vagy ad el kötvényt, hanem egyszerűen spekulál arra, hogy a kötvény hogyan fog felértékelődni vagy leértékelődni az idő múlásával.

Hogyan kereskedjünk kötvényekkel?

A kötvényárakat a változó piaci hangulat és a gazdasági körülmények befolyásolják, a legbefolyásosabb ártényezők a kamatlábak, a hozamok és a kötvényminősítések. A kötvény ára és a külső tényezők közötti kapcsolat megértése azonban meglehetősen összetett. Vegyük például a kamatlábakat: az infláció miatt a kormány úgy dönt, hogy emeli a kamatlábakat. Amikor ez megtörténik, a kötvény kamatlába emelkedik, ami azt jelenti, hogy a hozam, vagyis a befektetőnek visszafizetett összeg csökken. Ez viszont a kötvény árfolyamának csökkenését okozza, mivel az eredeti befektető számára kevésbé értékes!

Ha a kereskedő számított volna a kamatláb-emelkedésre, eladta volna a kötvényt, arra számítva, hogy az ár csökkenni fog. Tehát a fenti példában a kereskedő profitot realizált volna!